A mágia története

A mágia története Észak-Amerikában 1. rész: 14. század – 17. század

Habár az európai felfedezők az „Új világnak” nevezték el, amikor először elérték a kontinenst, a varázslók már jóval a muglik előtt tudtak Amerika létezéséről (Megyjegyzés: habár minden nemzetnek megvan a saját kifejezése a „muglikra” az amerikai közösségek a „mágia nélküli” kifejezés rövid, szleg verzióját a „magnixet” használják.) A különböző varázs utazási módok – mint például seprű vagy a hopponálás – és azon felül a látomások és intuíciók lehetővé tették még a legmesszibb varázsló közösségeknek is, hogy kapcsolatban maradjanak egymással a középkortól kezdődően.

Az őslakos amerikai, illetve az európai és afrikai varázsközösségek már jóval a 17. században bevándorló európai magnixek előtt tudtak egymás létezéséről. Már akkor tudatában voltak a közösségeik közötti számos hasonlóságnak. Néhány család nyilvánvalóan „varázslatos” volt és a varázslat szintén feltűnt váratlanul olyan családoknál, ahol azelőtt nem volt ismert boszorkány vagy varázsló. A varázslók és a nem-varázslókhoz aránya egyenletesnek tűnt minden népességen belül, ahogyan a magnixek hozzáállása is a varázslókhoz, akárhová is születtek. Az őslakos amerikai közösségben néhány boszorkányt és varázslót elfogadta, sőt még csodálta is a törzse, az áltál hogy másokat gyógyított vagy kiváló vadász volt. Azonban másokat megbélyegeztek a hitükért, gyakran azzal az indokkal, hogy megszállta őket egy rosszakaró szellem.

Voltaképpen az őslakos amerikai „skin walker” – az a gonosz boszorkány vagy varázsló, aki saját akaratából át tud alakulni állattá – legendájának meg van az alapja. A legenda azok köré az őslakos amerikai animágusok köré épül, akik feláldozták a közelálló családtagjaikat, hogy az átváltozás képességére szert tegyenek. Valójában az animágusok többsége azért kezdte el megtanulni az átalakulást, hogy elmenekülhessen az üldözés elől, vagy vadásszon a törzsének. Az ilyenfajta méltatlan pletykák gyakran a magnix gyógyítóktól eredeztethetőek, akik gyakran megjátszották, hogy mágikus képességekkel rendelkeznek és féltek a lelepleződéstől.

Az őslakos amerikai varázsló közösség rendkívül tehetséges volt állat és növény mágiában, a bájitalaik pedig különösen kifinomultak voltak túlszárnyalva azt, ami Európában volt. A legszembetűnőbb különbség az őslakos amerikai és az európai varázslásgyakorlás között a pálca hiánya volt.

A varázspálca Európából származik. A pálca közvetíti a mágiát így téve a hatást precízebbé és erősebbé, habár a gyakorta a legnagyobb boszorkányok és varázslók ismertetőjegye, hogy képesek magas szintű pálca nélküli varázslatra. Ahogyan őslakos amerikai animágusok és bájitalkészítők igazolták, a pálca nélküli varázslás megvalósítása különösen sokrétű, de a bűbájok és az átváltoztatások nagyon bonyolultak pálca nélkül.

Fordította: Lilith Torn, Arcanus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.