Mardekár ház

Miért van a Roxfortnak szüksége a Mardekár házra?

A Roxfort történetében a Mardekár ház már kezdetektől fogva kilógott a sorból.

A Mardekárosok hírneve, fekete bárányként végigkísérte a házat évszázadokon át és nem segített éppen, hogy a Mardekár alapítója egy mugli gyűlölő, Titkok Kamráját építő, baziliszkusz tulajdonos volt… és még sorolhatnánk. De a Mardekár pontosan annyira fontos és szükséges volt a Roxfortnak, mint a Griffendél, a Hugrabug és a Hollóhát. Szóval itt a lista arról, hogy miért is volt mindig is szükség a Mardekárra.

  1. A Mardekárosok is tudnak bátrak lenni.

Annak ellenére, hogy néhány Mardekáros – nem említek neveket – nem volt éppen hősi lelkületű, volt pár tagja a háznak, akik bátorsága vitathatatlanul felért egy átlag Griffendélesével. Perselus Piton az egyik legjobb példa erre, ő volt az, aki egy igen hosszú játszmát játszott, bátran elnyomva a saját érzéseit és egyszerre dolgozott Dumbledore-nak és Voldemort-nak – ami egy igazán egyedülálló tett.

Voltak még más példák is a Mardekárosok bátorságára, mint például Regulus Black, aki elfordult Voldemorttól és később még az egyik horcruxát is elpusztította. Aztán ott van Lumpsluck professzor, aki visszatért és csatlakozott a Roxforti Csatához korábbi hezitálása ellenére, ami egy nagy lépés ahhoz képest, hogy korábban egy fotelnak tettette magát.

  1. A sikert nem szabad lenézni

A Teszlek Süveg gyakran énekel a Mardekárosok siker iránti vágyáról, így nem meglepetés, hogy az olyan családok, mint például Malfoyék hihetetlenül tehetősek, amit az ambícióiknak köszönhetnek. De az anyagi bőség nem minden és a Mardekár, mint ház, igen szépen kitett magáért.

Mielőtt Harry beiratkozott a Roxfortba, hat éven át zsinórban megnyerték a Házi Kupát, ami egy olyan ház számára, amit Harry úgy írt le, mint „kellemetlen csürhe”, nagy teljesítmény. A Mardekárosok tudnak dicsekvők lenni, de ambíció nélkül, hol lenne a legtöbb roxforti diák?

  1. A Mardekár megtanítja a diákoknak, hogy az emberek összetettek

Igen a Mardekárosok tudnak csalók és kegyetlenek lenni, amit Harry Potter meg is tud erősíteni. De csak azért mert valaki Mardekáros, nem feltétlen jelenti azt, hogy rossz ember is.

Draco Malfoy volt ennek a főpéldája. Dicsekvő és érzéketlen, de ahogy aztán a Félvér Hercegben is láthattuk, valójában csak egy fiatal, bizonytalan fiú, aki a piszkálódás mögé bújt, mielőtt Voldemort érzelmileg elpusztította volna. Számunkra Draco a bizonyítéka, hogy a Mardekár nem a gonoszság és a sötét varázslók melegágya, hanem olyan varázslóké, akiknek ugyanúgy megvannak a hibáik és vágyik, pont, mint mindenki másnak.

  1. Ravasznak lenni valójában nagyon is hasznos

Ez a tulajdonság kéz a kézben jár a Mardekárosok dacosságával. A legtöbb Mardekáros többsége ravasz – a kígyó jelkép eléggé árulkodó – és így általában elég sokra is viszik a való világban. Még az olyan alávaló embereknek is, mint Dolores Umbridge is sikerült olyan rangot elérnie, mint a Mágiaügyi Minisztérium Főinspektora és a Roxfort Igazgatónője, alattomos eszközök segítségével.

Még egy pozitív megjegyzés: Merlin, talán minden idők leghíresebb varázslója, is mardekáros volt. A muglikat jogokat támogató hozzáállása szoros ellentétben állt azzal a mugli ellenes állásponttal, amit sokan a Mardekár házhoz kötnek. Szóval Merlin hírneve és sikerei egy újabb toll, amivel a Mardekár ékeskedhet.

  1. Nem minden Mardekáros korrupt

Az egyik legnagyobb következtetés, amit mindenki felvet a Mardekár házzal kapcsolatban, az az, hogy mindenki, aki oda jár, az nyíltan gonosz és ez egy eléggé igazságtalan megállapítás tekintve, hogy azok, akiket beválogatnak a Mardekárba, még csak ártatlan, nagy szemű tizenegy évesek.

Vegyük ezt a három Mardekárost: Malfoy, Piton és Lumpsluck. Mindhármuknak megvan a maga hibája. Malfoy undoknak, Piton kegyetlennek, Lumpsluck pedig elitistának tűnt, de előbb vagy utóbb mindegyikünk megmutatta az éje másik oldalát is. Dracoban megcsillant az együttérzés szikrája, Piton felfedte örökké tartó szerelmét, Lumpsluck pedig igazi barátnak bizonyult.

Természetesen az olyan Mardekárosok, mint Tom Riddle vagy Dolores Umbridge nem tettek éppen jót a ház menedzsmentjének.

  1. Mardekár Malazár nélkül nem lenne Roxfort

Mardekárt az elvei igazi zsarnokká tették, de z ambíciója és a bölcsessége valójában jelentősen hozzájárultak a Roxfort megalapításához – és ezt nem szabad elfelejteni. Habárt Malazár végül eltávolodott alapítótársaitól a mugli ellenes elvei miatt, de a Teszlek Süveg még énekelt „négy hű barátról, akik között sok-sok évig béke honolt, s egyetértés”. Vajon hova tűntek azok az évek?

 

Fordította: Lilith Torn, Arcanus

Forrás: https://www.pottermore.com/features/why-hogwarts-needs-slytherin-house

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.